Feketebodza-Sambucus Nigra

A Bodza

Népies neve: bocfa, csete, fái bodza, fekete bodza.
A növény leírása: a bodzafélék (Caprifoliaceae) családjába tartozik, mindenfelé elterjedt, de fõleg cserjések, lomberdõk területén él. Cserje vagy néha fa.

Hogyan gyûjtsük? A középkori német néphit szerint a bodzában lakott a parasztudvar  jó szelleme, amely megóvta a családot a tûztõl és más bajoktól.

- Európa néhány országában a palacsintatésztába mártott és forró olajban kirántott bodzavirágzat a különleges csemegék közé tartozik.
- Ha a virágját borba áztatják, annak muskotályszerû ízt kölcsönöz.
- A bodz bogyójából bort és pálinkát is készítenek.
- A bodzából házilag pezsgõ is készíthetõ.
- A citromból készült limonádé ízesíthetõ 1-2 darab bodzavirágzattal.

Gyógyászatban felhasználható része a virágzata és a bogyója. Virágzatát május, június környékén, érett bogyóit az augusztus-szeptemberi idõszakban gyûjtik.

Mi van benne?
A virágzat flavonoidokat (kvercetint, kempferolt), fahéjsav-származékokat, illóolajat és nyálkát tartalmaz. A bogyó gyümölcssavat, C-vitamint, A-vitamint, flavonoidokat valamint antociánokat (szambucint) tartalmaz. A levél nagy koncentrációban tartalmaz kéksav-glikozidokat, mint a szambunigrint.

Mire jó?
A bodzateát meghûléses megbetegedések, hurut esetén, izzasztószerként és immunrendszeri serkentõként használják. A bogyókból készített savanyú lekvár kiváló hashajtó, vizelethajtó. Használják még vértisztításra, köhögéscsillapításra.